2012. április 14., szombat

Turkesztáni szil

Nos....ezekkel a képekkel mutatom meg Nektek, hogy milyen fejlődési folyamaton keresztül lehet átláthatatlan sövényetek szinte a semmiből :)

A Turkesztáni szil szaporítása hajtáscsúcsokból a legegyszerűbb, ősszel lombhullás után, körülbelül 20-30 cm-es vesszőket levágok a hajtások tetejéből és gondosan, laza szerkezetű földkeverékbe dugványozom... Ha van otthon gyökeresztető hormon, azzal nagyobb lesz a siker...Jól belocsolom és a többit szinte a természetre bízom. Egész jó a gyökeresedési arány kb. 90 %-os...
                               

Látva ezeket a vesszőket sosem lehet biztos benne az ember,
 hogy ebből lesz valaha valami, de ha tavaszodik megláthatjuk, van e eredménye a munkánknak. A vesszők többsége megmarad, kihajt, fejlődik és ősszel a végleges helyére telepíthető.


 
Három méteres dús sövényem lett 2 év alatt, ezt idén a felére vágtam vissza és persze nem csak a magasságából kurtítottam, hanem keskenyebb is lett, bár a sövény nagyon hamar fejlődik és folyamatos metszésre, alakításra van szükség. Már az időjárásnak köszönhetően megjelentek az első hajtások és ha elég csapadékos az idő rohamos fejlődésnek indulnak. 2 éves kortól nem szükséges a folyamatos locsolás mivel a fontos tápanyagokat (az őszi trágyázásnak köszönhetően) és a nedvességet (hosszú gyökérzetével) már önerőből is fel tudja venni a talajból. Persze, ha tartósabb a szárazság mindenképp locsolni kell.




                                                                                        Már látszanak a hajtások, de még átlátható a sövény. Folyamatosan készítem a fotókat, hogy teljes képet mutassak az eredményről.


 

Amennyiben szoliterként ültetjük a szilt, nagyon hamar hatalmas fa lesz belőle. De aki szeret kísérletezni az igazán mutatós bonsai-t is nevelhet belőle. Erre a témára máskor rátérek és mutatok pár igazán izgalmas szilből alakított bonsai-t.

A témát érintő további bejegyzések az alábbi linken:
https://taylorblogja.blogspot.hu/2012/07/turkesztani-szil-2.html
https://taylorblogja.blogspot.hu/2017/06/turkesztani-szil-metszese-gondozasa.html



8 megjegyzés:

  1. Köszönet a fás dugványozás bemutatásáért, a turkesztáni szilt illetően. Szeretném tudni, hogy
    zöld dugványozással lehet-e eredményt elérni ?
    Most lenne aktuális, érdemes-e kisérletezni ?
    Talán egy év előnyt jelenthetne. (Magnóliát pld. lehet.)

    VálaszTörlés
  2. Véleményem szerint mind a profi, mind az " amatőr " kertészek szivesen kisérleteznek az év bármely szakában a szaporítással. A Magnólia dugványozás sem sokban tér el a Turkesztáni szíl szaporítási módszereitől. A páratartalom és a megfelelő mennyiségű csapadék illetve öntözés igen jó eredményeket hozhat. Ha nem is egy év előnyt, de mindenképp időt spórulunk meg ha megpróbáljuk a dugványozást. A következő tavasszal viszont előnyre tehetünk szert. :) Mivel a tavalyi évben én elég nagy sikerrel "próbálkoztam", az idén ezek a növények már 60-70 cm-es dús sövények lettek, persze rendszeres locsolás és folyamatos vágás, metszés hatására... Úgyhogy javaslom a próbát, de csak árnyékban vagy félárnyékos helyen, jó minőségű földkeverékben és tápanyag pótlásával. Ajánlom még az "Incit-K" gyökeresztető hormon használatát, amivel a siker növelhető.

    Incit-K: Gyökeresztető hormon, nehezen gyökeresedő fás növényekhez illetve örökzöldekhez. Hatóanyag: NES 0,8%+ IVS 0,5% gazdaboltokban beszerezhető, szavatossági ideje korlátlan.

    Sok sikert!

    VálaszTörlés
  3. Kedves Taylor!

    Lenne egy kérdésem. Kerítés mellé szeretnénk ültetni türkisztáni szil fát, kb 100 méter hosszan. Mindenhol azt olvasom, hogy türkisztáni szil sövénynövénynek eladó. Faként ezek a csemeték is nevelhetőek, vagy milyen megoldást tudna nekem ajánlani? Köszönettel: Nagyné Háden Henrietta

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Henrietta!

      Nem csak sövénynek, hanem szoliterként is lehet ültetni a Turkesztáni szílt, ez esetben egy különálló faként fog növekedni, így metszést nem igényel csak alakítást, formázást. Ha kerítés mellé szeretné ültetni akkor min. 1 méter távolságra van szükség ( a kerítéstől számítva ) a fa helyigénye miatt. De kivitelezhető, nálam is van egyedülálló Turkesztáni szíl. Sorban ültetve is szépen mutat. Az üzletekben sövényként árult csemeték a célnak megfelelnek csak nem sűrűn ültetve, hanem meghagyva a távolságot a szabad növekedésnek. Mint mondtam ez esetben hanyagolni kell a metszést, ha kezd elágazni akkor az alsó ágakat kell levágni a tetejét pedig hagyni növekedni, így egy-két éven belűl akár 3-4 méter magas vastag törzsű fa nevelhető belőle.
      Sok sikert kívánok!

      Üdvözlettel: Taylor

      Törlés
  4. Kedves Taylor!

    Azt olvastam a türkisztáni szillel kapcsolatban, hogy meg lehet enni a termését. A növényt kettő évvel ezelőtt ültettem, jelenleg kb. 2m magas. idén először hozott termést. Szép kék színű, és puha a bogyója.
    Az lenne a kérdésem, hogy mikor érdemes leszedni a bogyókat?

    Köszönettel: Tar Tamás

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Tomasz!

      Én nem vagyok benne olyan biztos, hogy ehető a termése, bár a madarak szeretik az tény. Az elmúlt 15 év alatt amióta szílfát tartok kevés alkalommal hagytam virágozni és termést hozni. Két szoliter példányom van, mindkettő 15 éves.
      A kínai szíl (Ulmus parvifolia) termését kóstoltam, de nem volt finom. A Turkesztáni szíl termése pillés szélű de barna bogyós termés, ami az éréskor lehullik, ebből új kis szílfa nő ki. Hasonló termése van a Mezei szílnek és a Szibériai szílnek is, minden szíl termését pille szélű burkolat veszi körül.
      Én a fogyasztásával vigyáznék!

      Üdv.
      Taylor

      Törlés
  5. Köszönöm a választ. Néhány bogyót megkóstoltam és néhánynak jó íze volt, de a legtöbb nem valami finom. Nem okozott rosszullétet, de ettől függetlenül nem eszek belőle többet.

    VálaszTörlés
  6. Hasznosak az infók.Köszönet érte!

    VálaszTörlés